Molyoknak mint a lepkéknek van kitünő életsorsuk.  Elkezdik az életet mint egy tolyás amiböl hernyó kikel, eszik, növeksyik, és at megy a pupa (chrysalis) idöszakon, miután fon egy selyem hálót, és elhánya a börét.  Ebben az idöszakon a hernyó elolvad egy nedvességbe ami azután át változik egy lepkébe vagy egy molyba.  Két összetett szemme van ahelyet hogy hat egysyerü szemme lenne mint a hernyónak. Hat lábba van ahelyet hogy az eredetti 16 lábba lenne, stb. Van szaporodo szerv ami nem volt a hernónak, és szárnak amik betöltenek, kinyilnak, és el repülnek a naplementében.  Ezt metamorfózisnak hivják.  Semmi repülö vagy navigácio lecke nékül, birodalmi lepkék nem csak tudnak repülni az uj szánakal, de használyak az új eszközöket hogy repülyenek több ezer kilométert a pontos helyre, van amikor egy pontos fára Kaliforniában vagy Mexikoban repülnek ahol az ösejik töltöték a mult-évi telet. Evoluciós tudósok aszt mondják hogy minden álat kifelylödöt egy primitiv egységes kibocsátásainak teremtésböl ahol a természet kiváltás müködött a változásban:  hibás másolatokat a DNA-ben a következő generációnak leadni.

Melyik fejledt ki elöször, a komplex repülö moly, vagy az ahoz képes egyszerübb hernyó sárny és szaporodo szerv nélkül?  Egyik se!  Amikor a moly-né toly egy tolyást, a DNA-ben meg van már a irányitás megcsinálni a hernyót, aztán a pupa idöszakon ahol a szerv elolvad, és azután a molyban.  Probályon találni egy válogatot előnyt ami a természet kiváltással kivalasztaná hogy elolvad ahelyet hogy hernyó maradna!  Nincs olyan.  Mind az irányitásban bene van a DNA hogy mutatja az utat a tolyástol, hernyótol, vízess nedvességtöl lepkébe vagy molyba fordulyjon.  Az én tudatom szerint, nincs elfogadható út felfedezve, vagy még megálmodva se, hogy mútaciók meg tudják megváltoztatni a DNA-t hogy teremjen  komplex tárgysorozat molynak mind a négy nagyon külömböző de tökéletesen egyenrangú fejlődési fokozat: tolyás, hernyó, pupa, és moly.

Azon kivül hogy el se lehet gondolni hogy hogyan tud egy moly megváltozni, majdnem minden iskola könyv ami támogatta evoluciót az ezerkilencszás hatvanas évek ota mostanig használya a borsozott molylepke példát a legjobb bizonyitéknak a tanulmányban hogy evolució megtörténik.  Hátha maga is emlékszik a képekre ahol világos és sötét borsozot molyok pihennek világos és sötét fatörzseken. (Elsö kép).  Az ipari forradalom elött majdnem mind a molyok Angliában egy általába vilagos keverék volt a színük világos és sötet pikkelzek a szárnyain.  Pihenven nagyon meghasonlitoták a fehér zuzmót ami eltakart sokk fa törzsett.  Aztán jött az ipari forradalom, a zuzmókkipusztultak és a fatörzsek besötétültek a gyári füsttől.  Elrabolta a világos molyoknak a védekező szinüket.  Iskolakönyvek álítják hogy még a madarak is meglátták öket pihenni a törzseken és megették öket.  Nemsokára a legtöbb molyok sötétek lettek.

Annek ellenére hogy különös iskolakönvek „bizonyítyák” hogy evolució valoság, a kisérleteket mögötte megtámadták.  Egy ujabb könv magyaráza meg:

„Mondták és még mindig mondják hogy ez a Darwinnek hilyánzó bizonyítéka...evolucio működésben. De a borsozott molylepke történelme nemréggen jött a harcpályára, a vita percenként jobban begyulad.”

Bernard Kttlewell, egy egészségügyi orvos, es moly meg lepke tudos, tanulmányozta a borsozott molyt.  Meggyözödött ara hogy a sötétebb molyok többre szaporodtak mert az ákázás jobb volt a füstel sötétitett fatörzseken.  Kisérletezett ezen hogy megmutatja.  Hooper ír a Kettlewell molyairol:

„...ez lett a mindenkori legjobban hires kisérlet az evolucio biologiában.  Az ezerkilencszáshatvanas evekben a moly már legyözte as össes iskolakönyvet, befolyásolta négy évtizedig a biológiai tanuloknak az agyait.  Ez a mintás mese bevágot a természetes válogatásában és áttériti gimnázistákat meg egyetemistákat Darwinizmusra, dörögve megboxolta teremtésizmus állkapocsát.” 2

Egy számzat ló kövülett azutan lett a legerössebb bizonyíték evolucióra.  Ezek a kövülettek álitották be a fejlődési fokozatot amin keresztül egy álat három és négy lábujjal lett mégjobban és mégjobban egyszerübb (nem mégjobban komplex) lassan fejlödött egy mainapi ló aminek egy lábujjal a lábán.  Ez a boxolás teremtéshez lassan elvestette az erejét ahogy felfedeztek több és több kövülett.  Ezek a kreáturák nem éltek egymás után rendes evoluciós haladás szerint végül is.  Ezek a lovakvágtattak az erdön keresztül egyűtt.

Craig Holdrege, egy amerikai biologiai tanár aki használta a moly kisérletet tanitásra, olvasott valamit egy angol borsozott moly tudományos kutató és Kettlewell barátjátol megdöbbent amikor ezek a szavakat látta:

„25 éven belül csak 2 betulariát (borsozott moly) találtunk fatörzsön.” 3

A molyok képei fatörzseken az iskolakönyvekben két fajta.  Az elsö képekben Kettlewell élö molyokat tett a fatörszekre. 5  Késöbb képekben halott molyok vannak a fatörzekre ráragasztva. 6   Hooper mondja:

„A koraji kilencvenesévekben, hanem elöbb, egy kis kör természettudósok tudomásul vették hogy ami minden iskolakönyvben van Darwinizmusal kapcsolatba a ipari melanizmusrol nem volt igaz.” 7

De legtoöbb tuós, nem tudta hogy volt probléma.  Jerrz Coyne, profeszor Chicago egzetemen megtanulta amikor elolvasta Michael Majerusnak 1998as könyvét, Melanizmus: Evolució Működésben.  Amikor Coyne észre vette hogy amit ő tanitott éveken át legalábbis egy része hazugság volt, „megrémült”.  Irt egy cikket Majerus könyvéről a Nature (természet) ujságba:

„Az én saját reagálás hasonlit a rémületre ami jellen volt a felfedezetemet, hatéves koromban, amikor megtudtam hogy apukám hozta a karácsonyi ajándékokat és nem a mikulás bácsi.”8

Egyre több alapos megvizsgálással, evolucióisták találtak több problémát a

„legjobban ünnepelt kisérlet evolució biologiában.”  Itt van egy kevés:

• A hires kisérletének Kettlewell hozott sötét és világos molyokat korán reggel és rátette a fatörzsekre ahol nem pihenek természetesen hogy megnéze hogy a madarak több sotét vagy több világos molyokat esznek.  Mivel molyok általába este mozognak, ha akkor lettek volna elengedve, akkor elmozdultak volna a rendes helyükre az ágakon ahol se Kettlewell se a madarak nem láták volna meg.  Napközban a molyok ott maradnak ahova tették. 9


• A kisérlet azon feltételezés alapján volt hogy természetes kiválasztása kedvezte a sötét molyokat mivel madarak latják a világos molyokat a fatörzseken és megeszik.  Ez az feltételezés nem volt pontos mert molyok nem pihenek rendessen a fatörzseken és madarak nem esznek sok molyt. 10


• Mű volt a felfedezés.  Kirakni számra sok molyt egy kevés fatörzsre megtanitotta a madarakat hogy oda jöjenek enni.  Mivel különlegesen sok moly volt, idegen és látható helyen volak, egy kritikus mondta hogy a kisérlet tanulmány természetellenes kiválasztásban. 11


• Valamenyi madár amit Kettlewell sorolt mint moly evő madár valoságban nem is eszik molyt a természetben.  12


• Amikor Kettlewell nem kapta az eredményt amit akart, többször megváltoztatta a kisérlet tervezetét amig meg kapta amit akart.


• Étrend és hömérséklet is felelös sötét molyok termésében.  Hátha a sötét gén mindig jelenlevő, de van amikor ki van kapcsolva. 14


• Hooper Irja hogy ez nem egy olyan kisérlet amit sokkal több tudós igazolja.   Hivatkozik egyre aki probálta és mondta:

„Ez nem történik...David West megprobálta.  Cyrill Clark megprobálta.  Én megprobáltam.  Mindenki megprobálta.  Senki nem kapja meg az eredményt.” 15

A másik tartástol látni Jerrz Coyne-n aki irt egy cikket a Majerus könyvéröl.  Megrémült amikor észre vette hogy becsapták és hogy hamiságot tanitott.  Ő elvár öszinteséget tudományban és tudományi könyvekben,16 ezután abba hagyta a hibás bizonyíték tanitásat.

Még nagyobb probléma az hogy ez a meggyőzö vita evoluciónak soha sem mutatot felfelé halado evoluciót, de visszintes evoluciót.  Sötét borsozott molyok nincsenek jobban fejledve mint a világos borsozott molyok, és borsozott molyok soha sem voltak mások mint borsozott molyok.  Egyiksem let denevér vagy kolibri madár,még külömbös molyok sem lettek.  Csak a szinük vátozott. Mégtöbb, amikor ökológiai tudatosság utolag vezettet a füst kitisztítására, sokk fa újra vissza ment az eredetti világosabb szinükre, és a molyok is!

Habár a jövö iskolakönyv irojuk használni fogják a borsozott moly vitát, vagy nem, amikor én iskolában voltam sokkan megtekintették „a mese ami eltériti a gimnázistakat és az egyetemistákat Darwinizmusra, a dörgö bal horog a befogópofateremtésizmusnak.” 17

Ha hiszel evolucióban, biztos hogy valaki meggyőzött téged a mesével hogy a madarak meg eték a molyokat a fatörzsekröl.

Hogy ránk hat befolyásal a moly mese, Hooper el nevezte a legutolsó kotetétet, „Egy Rémessen Jo Mese”.  Perce, ez egy nagyon meggyőzö mese, es ténleg ezt értette, de valoságban egy átkozo mese. Jézus Krisztus monda:

„Én vagzok az út, az igazsás és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.” (János 14:6)

Ha borsozott molyok segitetttek Dawinismusban épiteni a hittedet, akor a hittednek legaláb egy része hibás bizonyítékon van alapozva .  Nem mind a bizonyíték hibás, de az ami ténleg igaz men mutat fügöleges fejledést.  A borsozott moly a viszintes evolució példája.  Csak azt mutatja hogy a borsozott molybol több mint egy szin van.
 

Főoldal:  Magyar

www.creationism.org