A St. Helen hegy hét csodája
by Lloyd & Doris Anderson    Translated by Veres Ibolya
http://www.creationism.org/hungarian/7wonders_hu.htm

Bevezetés:  Az alábbiakban összefoglalt hét csoda, tulajdonképpen hét földtani jellegzetesség/sajátosság, amely a 80-as években történt vulkánkitörés következménye. Ezek a Szt. Helén hegy (MSH) Teremtés Információ Központban voltak bemutatva. Mivel nagyon gyorsan alakultak ki, kihívták az evolucionista gondolatot, amely hosszú időszakokat határoznak meg ilyen változások létrejöttével kapcsolatosan. „Csodáknak” nevezzük az általuk okozott félelem miatt. Meg vagyunk győződve, hogy e csodák valójában Istentől jövő üzenetek melyek által emlékezteti az embert arra a gyorsaságra, amellyel alkotta a világot.
Vulkán kitörés, Május 18, 1980
Vulkán kitörés,  Május 18, 1980

1.  A hegyek kilenc óra alatt változtak át a felismerhetetlenségig.  A Szt. Helén hegy a Cascade csúcsok legszebbjeiként volt ismeretes. A kúp alakú és hóval borított hegy a sűrű erdős mély szakadék fölött tornyosult, északi oldalán egy kristálytiszta tó állt. 1980 márciusában a magma elkezdett felfele mozogni a hegyben, szétfeszítve azt. Május 18-án, délelőtt 8.32-kor egy erős földrengés következtében a déli lejtő az alatta levő völgyekbe omlott, egy oldalsó, déli irányú, legyező alakú robbanással csökkentve a belső nyomást. Ez az előzetes nyolc perces kitörés 230 négyzetmérföld erdőt tett tönkre

A kitörés estig folytatódott, 20.000 Hirosima-szerű atombomba erősséggel. Abban a kilenc órában, a hegy tetejének ¼-e valamint az egész belső fele eltűnt, egy hatalmas, tátongó, pataszerű krátert hagyva csupán. A mély szakadékok betöltődtek, 76m vastag anyag lett a tó aljára hordva és a folyó, amely a hegy dél és délnyugati részein folyt, egy átlagosan 76m üledékréteg alá lett temetve. Csupán kilenc óra alatt a vidék egy rettenetes, élettelen „holdbéli” tájjá lett.

Egy 150 éves földtani evolúció lecsökkenti a katasztrofális események szerepét. Mégis a hatalmas földtani változás, amelyet e kisebb vulkánkitörés okozott kilenc óra alatt, egy millió évi fokozatos változást igényelne.

2.  A kanyonok öt hónap alatt formálódtak.  A vulkánkitörés utáni öt hónapban két kanyon formálódott sár és a piroklasztit árak által, az 2,4x3,2 kilométeres kráternek csatornahálózatot hozva létre. Az első csatorna, a Step Canyon, 215m mély. Ettől keletre van a Loowit Canyon. Mindkét canyon 30m szilárd sziklát szel keresztül és mindkettőn patakok folynak át. A tipikus evolucionista magyarázat az, hogy egy patak lassan alakította ki a kanyont hosszú időn keresztül. Ebben az esetben tudjuk, hogy a kanyonok nagyon gyorsan alakultak ki, majd azután kezdett átfolyni rajtuk a patak. A tankönyvek a Grand Kanyont nevezik meg a világ leglátványosabb kanyonjának, amely a tankönyvekben szereplő gyakori leírás szerint, patak kimarása által keletkezett több mint egymillió év alatt. Most a földtani eróziókra specializálódott tudósok úgy vélik, hogy gyorsan alakult ki, úgy amint a Szt. Helén hegy kanyonjai.
 

 
A kanionok gyorsan alakulnak!
Sok réteg gyorsan ülepedett le!
A rétegződés gyors volt!
Hasonlítsuk össze a St. Helén hegyi gyors rétegződést, az Özönvíz okozta gyors rétegződéssel, amit a Grand Canyonnál figyelhetünk meg!

3.  A terméketlen eróziós vidék öt napon belül alakult ki.  Terméketlen eróziós vidék található dél-nyugaton valamint Dél-Dakotában. Ezek úgy alakulnak ki, hogy a természetben szabadon előforduló anyagok (loose material), elhordatnak a sziklaszerkezetek környékéről, hagyva egy egyenetlen ám festői tájat. Az ilyen alakzatok általános magyarázata, hogy a víz évszázadok alatt elmosta a laza talajt, puszta, tornyosuló sziklákat hagyva csupán.

A Szt. Helén hegynél a masszív földcsuszamlás nagy tömeg jeget és havat hozott magával, betemetve azokat az északon lévő mély völgybe. A nap folyamán 9 méternyi 288C fokos hamu rakódott le, amely nagyon gyorsan megolvasztotta a jeget, ezzel elindítva a patakot. Ez ugyanaz az energiafolyamat, amely a hegyen a kitörést okozta ugyanazon nap folyamán. A víz 1700 alkalommal terjeszkedett, amíg patakká alakult. Amikor ez nagy hirtelenséggel történik meg, ez egy kitörést eredményez. Végül is hasonló kitörések következtében az összes víz fel volt használva.

Amikor a vörös, forró hamu betakarta a völgybe temetett jeget és havat, a jég megolvadt és patakká/folyóvá vált, egy 38m mély „gőz-kitöréses-árok” alakult ki. Majdnem függőleges szélei voltak, amíg a gravitáció összeontotta azokat, egy „ér és vízmosás” hatást alkotva, amely a terméketlen eróziós vidékek topográfiájának egy jellemvonása. A vízfolyások kis keskeny csatornák. A nagy terméketlen területek az Egyesült Államokban katasztrofális erők vagy vulkanikus tevékenység által is létrejöhettek.

4.  A kőzetrétegek három óra alatt alakultak ki.  1980 június 12-én egy harmadik kitörés 7,62m rétegződést hozott létre, amely lenyűgözte a geológusokat. Úgy vélték, hogy az egymást követő rétegek kialakulásához hosszú időszakokra van szükség. Ebben az esetben 100 réteg halmozódott fel az éjszaka óráiban, 9 és 12 között. Mialatt egy keskeny füstfelhő gyorsan felszállt kilenc mérföldre a hegy fölé, a piroklasztit áraknak egymást követő hullámai elkezdtek összecsapni a kráterből valamint az északi lejtőn lefele, mindenik egy újabb réteget hagyva maga után. Megmérve azok vastagságát a hüvelyk töredékrészétől több mint egy méterig, mindeniknek csupán néhány másodpercre, vagy néhány percre volt szüksége, hogy kialakuljon

Steven Austin geológus ezeket a piroklasztit hullámokat úgy írta le, mint a talajt átölelő, folyékonnyá tevő, féktelen vulkántörmelék iszapja. Ez hurrikán sebességgel folyt le a hegy ormán és 538 C fokos üledéket hagyott maga után. Egyesek azt várhatták el, hogy mindenik üledék homogenizálódik és teljesen összekeveredik. Említésre méltóan ezek a nagy sebességű vörös és forró hamunak valamint tajtékkőnek/habkőnek az iszapjai jól meghatározható rétegekben különültek el. Az ilyen jellemzők azokat a törvényeket követik, amelyek megfigyelhetők voltak a laboratóriumokban is.

A Grand Kanyon Tapeats Standstonjain hasonló vékony rétegek jelennek meg. A hagyományos bölcsesség azt mondja, hogy azok hosszú időszakon át tartó lassú és folyamatos lerakódás által keletkeztek. Úgy a gáz általi iszap, amely a Szt Helén hegy kőzegrétegeit alkotta, mint a víz általi iszap, amely a Trapeats kőzetrétegeit alkotta, ugyanannak a fizikai törvénynek tudható be. A vulkán megmutatta, hogy hasonló változások nagyon gyorsan jöhetnek létre. Egy globális özönvíz nagyon rövid idő alatt alkothatta meg a Tapeatst.

5.  Folyórendszer kialakulása kilenc óra alatt.  A május 18.-i földcsuszamlás eltemette a folyót és a Spirit tó fele vezető utat kb. 45 méternyire. Ugyanakkor eltemetett több más csatornát az Upper Toutle völgy 23 négyzetmérföldjében és eltömte a völgy száját. Huszonkét hónapon keresztül nem létezett a víznek út a Csendes óceánra.

Azután 1982 március 19-én egy kitörés megolvasztotta a nagy hótömeget, amely a tél folyamán halmozódott fel a kráterben. A vizek összevegyültek a hegy lejtőjén levő anyagokkal, óriási sárözönt hozva létre. Kilenc órán belül, miközben senki nem látta, a sárözön egy integrált csatornarendszert vájt ki a völgy nagyobb része fölé és újra megnyitotta az utat a Csendes óceánra. A csatornák legalább három, 30m mélységű kanyont foglaltak magukba. Az egyiknek a beceneve „A Toutle kisebb Grand Kanyonja”, mivel arányban 1/40-e a Grand Kanyonnak.

Több víz (vagy sár) gyorsabban megvalósítja azt, amit egy kevés víz (vagy sár) egy örökkévalóság alatt hajt végre.

Az evolucionista geológusok hosszú periódust határoztak meg a 16.000 négyzetmérföldű kelet-Washingtonban levő Channeled Scablands kialakulásánál. A hetvenes években végül elismerték, hogy ez a nagyméretű földtani átalakulás, amely magába foglalta a Grand Coulee-t, többnyire két nap alatt alakult ki egy katasztrofális esemény következtében. A katasztrófák magyarázzák meg leginkább a föld felszínének nagy, eróziós átalakulásait. Megközelítőleg 300 népcsoport történelme beszél egy eseményről, az özönvízről amelynek tulajdonítja ezeket a katasztrófákat

6.  A süllyedő fatönkök úgy néznek ki, mint nagyon öreg erdők- csupán tíz év alatt.  A nagy kitörés napján egymillió fa került a Spirit tóba. Amint egyik év jött a másik után, vízzel átitatódtak és az aljra süllyedtek függőleges pozícióban, és gyökereiket nagyon gyorsan elfedte a folyamatos lerakódás. Így ez a látvány azt a látszatot kelti, hogy a fák kinőttek és elhaltak. Olyan, mintha egyik erdő a másik erdő tetején lenne.

Hasonló képződmények más helyeken is találhatók, köztük a Yellowstone Nemzeti Parkban a Specimen hegygerincen. A geológusok erdőket találtak itt, amelyek 27 különböző rétegben „gyökereztek” meg a hegygerincen és azt a következtetést vonták le, hogy 27 egymást követő erdőt láthatnak. A Specimen hegygerincnél található magyarázó tábla kifejezte tévedésüket. Ezt olvashatjuk: „Eltemetve a vulkanikus sziklák közé, amely alkotja a hegyet, tulajdonképpen 27 különböző kövületréteg van, amely 50 millió évvel ezelőtt élte virágkorát.”

Ma már tudjuk az igazságot. A tudósok megértették, hogy a Lélek tó jelenség megmagyarázza a Specimen hegygerincet is. A fák a tavon úsztak, vízzel telítődtek és az aljra süllyedtek egy bizonyos idő alatt. Így azt a benyomást keltik, hogy több erdő látható, amely egyik a másik tetejére nőtt. Az 50 millió évre becsült alakulás csupán néhány év alatt létrejöhetett hozzáadva még azt az időt, amely szükséges volt a fatönkök megkövüléséhez. Így nem kapunk többet, mint 100-1000 év.

7.  A gyorsabb szénképződés egy újabb formája.  Dr. Steven Austin a Penn Állami Egyetemi doktori disszertációjában egy új modellről írt, amely a gyorsabb szénképződést magyarázta. Kutatásait a Kentuckyban lévő szénmezőre alapozta. Amíg a geológusok egy tőzegláp modellt használtak, hogy megmagyarázzák a több mint 100 év alatt létrejött szénképződést, Austin érvelt, hogy a magyarázat nem talál, mert a szén durva szerkezetű, mint a kéreg, nem pedig a tőzegláphoz hasonló finom szerkezetű. A tőzegláp gyökéranyagot is tartalmaz, a szén pedig nem. A tőzegláp a talaj egy rétegére alapozódik, a szén gyakran sziklarétegre. Nem találtak még tőzeglápot, amely szénné lett volna alakulva részben.

Austin egy lebegő gyékényszőnyeg modellt vezetett be-egy víz általi katasztrófa eltávolított millió hektár erdőt és gyékényszőnyegekké gubancolta össze azokat. A gyékényszőnyegek egy óceánon lebegtek Kentuckyn át, egymásnak ütközve így kérgük lassan az aljra süllyedt. A későbbi vulkántevékenység hőt és nyomást biztosított, amelyek laboratóriumi körülmények közt a végső összetevők a szén előállításához. Az eredmény gazdag szénréteg Kentuckyban és Dr. Austin doktori disszertációja.

Csupán tíz hónappal később kitört a Szt. Helén hegy rengeteg növényzetet lerakva a Lélek tó aljára, köztük sok farönköt/fatörzset. A tó alja méternyi kéreggel volt beszórva, amely más növényzet üledékével keveredett. Ettől a naptól kezdve az anyag lassan bomló üledék marad. Ám ha egy katasztrófa biztosítja a kellő mennyiségű hőt valamint nyomást, az anyag gyorsan szénné alakul át. Dr. Austin kutatása azt mutatja, hogy az a megközelítés, miszerint a szénképződés több millió évet igényel, nagymértékben megkérdőjelezhető.
 

"A St. Helen hegy hét csodája"
<http://www.creationism.org/hungarian/7wonders_hu.htm>

Főoldal:  Hungarian
www.creationism.org